A kerítés szó hallatán szinte mindenkinek először a legkönnyebben felállítható drótkerítés jut eszébe, amelynek számos változatával találkozhatunk a kereskedelmi forgalomban. Egy minőségi kerítésdrót akár 20-25 évig is kiszolgálhatja tulajdonosát.
Hazánk nemzetközi összehasonlításban "kerítős" nemzetnek számít: szeretjük elszeparálni magunkat a külvilágtól. Míg főleg amerikai kertvárosi övezetekben nincs is kerítés - csak egy 40-50 centiméter magas sövény választja el jelzésképpen egymástól az előkerteket - ezzel szemben nálunk mindenki kerítést emel telke köré. Ennek a közbiztonságon kívül számos, akár megszokásokból eredő okai is lehetnek.
Kerítés építése előtt érdemes elolvasni az ide vonatkozó helyi rendeleteket, nehogy utólag bontani kényszerüljünk. Kerítést építeni például nem kötelező, de ha ezzel lezártnak tekintjük a kérdést, akkor számíthatunk arra, hogy az utcában lakó összes kutya a mi kertünkben garázdálkodik majd.
Fontos szabály, hogy a kerítés csak a saját telkünkön futhat végig, valamint a kapu kifelé, közterületre nem nyílhat! Üdülőterületeken - ha erre nincs egyedi szabályozás - nem építhető tömör, csak átlátható kerítés; de sövényből is készülhet a térelválasztó. Lakóövezetben - ha a tömör, átláthatatlan kerítés mellett döntünk - a kerítés nem lehet magasabb 2,5 méternél. Ennek előnye, hogy nem látnak be hozzánk, hátránya - még ha nem is tarunk nagyobb értékeket otthon -, hogy biztosan felkeltjük a helyi bűnözői körök érdeklődését.
Kerítés-dróthálóval
A drótkerítés oszlopai készülhetnek fémből, fából, de betonoszlopokat is használhatunk erre a célra. A fa oszlopok alját égessük meg, vagy kenjük be bitumennel, így tovább ellenáll majd a talajnedvesség káros hatásainak. A fém oszlopokat ágyazzuk betonba, így stabilabban állnak majd.
A telek sarkain lévő oszlopoknak készítsünk támasztó-rudakat, amelyek védik a kerítésoszlopot a megdőléstől a drót feszítésekor. Vezérdrótot a kerítésdrót magasságától függően alul és felül mindenképp, de ezeken kívül akár középen is húzhatunk. Ezek feszítését feszítőcsavarokkal oldjuk meg, így később is utána állíthatunk, ha meglazulnának.
A kerítésdrót alját (és a vezérdrótot is) 5-8 centiméter mélyen leengedhetjük a földbe, így a kutyák biztosan nem bújnak majd át alatta. Ilyen esetben jó minőségű, vastag huzalból készített, műanyag-bevonatos (PE) kerítésdrótot válasszunk, amely nem kezd rozsdásodni a talajban.
A nap ultraviola sugárzása nem tesz jót a műanyagoknak, ezért az ilyen bevonatokkal ellátott kerítéseken idővel megrepedezik, helyenként lehullik a bevonat. Vannak már fényvédő faktorral ellátott PE bevonatok is, ezek az adalékok bizonyos fokig gátolják a bevonat károsodását.
Forrás : www.ezermester.hu
